Medves-fennsík

A három bástya (Somoskő, Salgó és Szilváskő) vulkáni kúpjai közt található a Medves-fennsík, hazánk és egyben Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltvidéke, melyet ligetek, rétek, erdők tarkítanak, s melyről csodálatos panoráma nyílik a Mátrára, valamint a Kárpátok szomszédos hegyvonulataira. Sokan úgy tartják, hogy Földünk északi és déli pólusa után itt a legerősebb a gyógyító hatásáról ismert ún. „vadpólus” (mágneses kitüremkedés).

A tengerszint felett 520-570 méter magasságban elterülő Medves-fennsík a mai napig őrzi a vidéken hajdan virágzó bányaipar nyomait: a kiránduló könnyen találkozhat egykori szén- és kőbányák felhagyott külszíni táróival, miközben a turistautak jelentős része a kitermelt nyersanyag elszállítására kiépített, azóta megszüntetett kisvasutak nyomvonalán fut.

A vidék egyik legrégebbi bányájának adott otthont a bánya bezárását követően természetes vízzel megtelt Közép-bánya tó. A három oldalról magas, függőleges bazaltsziklafallal határolt, vadregényes tájba illő tó minden évszakban lenyűgöző látványt nyújt. Érdekesség, hogy a tóban – bizonyítékul vizének páratlan tisztaságára – édesvízi medúzák is megfigyelhetők.

A fennsík keleti peremén, a Rónafalu határában 2013-ban felavatott Mogyorósi-kilátóból szemet gyönyörködtető panoráma tárul elénk: a Karancs, a Boszorkánykő, a Sátoros és a Medves Magasa mellett a Mátra csúcsai (Kékes és Galyatető) is láthatóak innen, de különösen naplementekor csodálatos fényképek készíthetők Salgó Váráról is innen.