„Talán nem volt Magyarországban vár, mely oly közeli szomszédja lett volna a csillagoknak, mint Salgó. Sokáig ültem romjainak legfelső csúcsán: tekintetem mérföldeken, lelkem századokon túl barangolt.”

Petőfi Sándor: Salgó

A Salgótarjánhoz tartozó településrész, Salgóbánya felett egy 625 méter magas vulkáni kúpon emelkedik a műemlékileg is védett egykori fellegvár, Salgó vára.

A név ragyogó, fénylő jelentését Petőfi Sándor Salgó című elbeszéléséből vett fenti idézete magyarázza a legképiesebb módon. A költő 1848. június 11-én látogatta meg a Bükk, a Mátra, a Cserhát és a Magas-Tátra csipkés gerinceit is belátó várromot, melynek falainál merítette ihletét az említett költemény megírásához. Ennek állít emléket a hajdani várkapu feletti bazaltsziklára helyezett márványtábla.

A vár csúcsáról lélegzetelállító panoráma tárul elénk: a Karancs, a Cserhát, a Mátra és a Bükk vonulatai mellett tiszta időben akár a Magas-Tátra havas hegycsúcsai is szabad szemmel is kivehetőek.

A várról leereszkedve rövid erdei sétával jutunk el az 571 m magas Kis-Salgóhoz, közismertebb nevén a Boszorkánykőhöz, ahonnét szintén a környező hegyek és fennsíkok látványában gyönyörködhetünk. A vulkáni kúp körül kialakított geológiai tanösvény a hasadékvulkán változatos kőzeteit mutatja be.

Salgóbánya nevezetes szülötte nemzetünk színésze, a Tenkes Kapitánya, a Szomszédok Taki bácsija: Zenthe Ferenc. Emlékét a Salgóbánya központjában róla elnevezett park, a Vár úton található Erdészház kertjében felállított mellszobor, valamint az egykori bányakaszinó felújítását követően 2015 júliusában megnyílt Geocsodák Házában kialakított Zenthe Ferenc emlékszoba őrzi.

Salgóbányán, a Medves Hotel mögötti erdőben találhatjuk a Zagyva-forrást, ahol a Szolnoknál a Tiszába torkolló folyó ered.