„Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”

Széchenyi István

Falusi vendégházunk arculatának tervezésekor – lokális identitástudatunkból fakadóan – a természetbeni adottságokban, kulturális, történelmi, irodalomtörténeti és néprajzi örökségben egyaránt gazdag Karancs-Medves vidék olyan egyedi, sajátságos erényeire fókuszáltunk, melyek valódi szimbólum értéket képviselnek.

A névadás során így esett a választásunk egy hajdan volt, közeli kőbánya Európa-szerte híres termékére, a macskakőre. A klasszikus kocka alakú, sötétszürke kő, mellyel a múlt század derekán Budapest, Bécs, Párizs és Szófia mellett több európai nagyváros utcáit is burkolták, a somoskői Macskalyuk bazaltkőbányából származik. A macskakő így tökéletes védjegye a településnek, e terméknév a hozzá alkotott vizuális logóval egységben adja márkánk erejét.

Érdekesség, hogy a trianoni békeszerződéssel Csehszlovákiához csatolt települést, s vele együtt a macskaköveket is a XX. század első felének legkiválóbb hazai fülész orvosa, a somosi nagybirtokos, dr. Krepuska Géza mentette meg. Egy, a határrendezésért felelős angol antant bizottsági tag a Krepuska doktor által sikeresen végrehajtott hallószervi operációját követően ígéretet tett arra, hogy eljár a terület visszaszerzésének ügyében. A magyar történelem utolsó határrevíziójaként ismeretes, hogy végül a Népszövetség 1923. április 23-án visszacsatolta Magyarországhoz a két színmagyar települést, Somoskőt és Somoskőújfalut.

A somoskői kőfejtővel „hazatért” macskakőnek családon belüli mélyebb érzelmi vetülete, asszociáció-tartalma is van. A vendégház 60 éven keresztül családi házként funkcionáló elődjét építő/építtető, majd ránk örökül hagyó édesapánk/nagyapánk is kőfejtőként dolgozott a helyi bányában, csakúgy, mint a 2013-ban az ország utolsó kőpattintó mestereként (riccerként / ritzerként) elhunyt testvére, Balázs Pali bácsi. A Macskakő épp ezért számunkra több mint szimbólum, benne él a múlt, a szeretet, a tisztelet s az emlékezés.